MarószódaA (NaOH) az egyik legfontosabb vegyi alapanyag, éves össztermelése 106 tonna. A NaOH-t a szerves kémiában, az alumíniumgyártásban, a papíriparban, az élelmiszer-feldolgozó iparban, a mosószerek gyártásában stb. használják. A marónátron a klórgyártás mellékterméke, amelynek 97%-a helyére nátrium-klorid elektrolízisével.
A marószóda agresszív hatással van a legtöbb fémes anyagra, különösen magas hőmérsékleten és koncentrációban. Régóta ismert azonban, hogy a nikkel minden koncentrációban és hőmérsékleten kiváló korrózióállóságot mutat a marónátronnal szemben, amint az 1. ábra mutatja. Ezen túlmenően, a nagyon magas koncentrációk és hőmérsékletek kivételével, a nikkel immunis a maró hatású feszültségkorróziós repedésekkel szemben. A 200-as (EN 2.4066/UNS N02200) és a 201-es ötvözetet (EN 2.4068/UNS N02201) ezért a nátronlúggyártás ezen szakaszaiban használják, amelyek a legmagasabb korrózióállóságot követelik meg. A membráneljárás során használt elektrolizáló cellában lévő katódok is nikkellemezekből készülnek. A lúg sűrítésére szolgáló downstream egységek szintén nikkelből készülnek. Többlépcsős elpárologtatási elv szerint működnek, többnyire ejtőfilmes elpárologtatókkal. Ezekben az egységekben a nikkelt csövek vagy csőlemezek formájában használják az előpárologtató hőcserélőkhöz, lemezekként vagy burkolt lemezekként az előpárologtató egységekhez, valamint a nátronlúg-oldat szállítására szolgáló csövekben. Az áramlási sebességtől függően a nátronlúg kristályok (túltelített oldat) eróziót okozhatnak a hőcserélő csöveken, ami 2-5 éves üzemidő után szükségessé teszi a cserét. A leesőfilmes elpárologtató eljárást nagy töménységű, vízmentes nátronlúg előállítására használják. A Bertrams által kifejlesztett hullófilmes eljárásban körülbelül 400 °C hőmérsékletű olvadt sót használnak fűtőközegként. Itt alacsony széntartalmú 201-es nikkelötvözetből (EN 2.4068/UNS N02201) készült csöveket kell használni, mivel körülbelül 315 °C-nál (600 °F) magasabb hőmérsékleten a 200-as szabványos nikkelminőségű ötvözet (EN 2.4066/UNS N02200) magasabb széntartalommal rendelkezik. ) grafit kiváláshoz vezethet a szemcsehatárokon.
A nikkel a nátronlúg elpárologtatók építési anyagának előnyben részesített anyaga, ahol az ausztenites acélok nem használhatók. Szennyeződések, például klorátok vagy kénvegyületek jelenlétében – vagy ha nagyobb szilárdságra van szükség – bizonyos esetekben krómtartalmú anyagokat, például 600 L ötvözetet (EN 2.4817/UNS N06600) használnak. Szintén nagy érdeklődésre tarthat számot a maró hatású környezetekben a magas krómtartalmú 33-as ötvözet (EN 1.4591/UNS R20033). Ha ezeket az anyagokat használják, gondoskodni kell arról, hogy az üzemi körülmények ne okozzanak feszültség-korróziós repedést.
A 33. ötvözet (EN 1.4591/UNS R20033) kiváló korrózióállóságot mutat 25 és 50%-os NaOH-ban forráspontig, valamint 70%-os NaOH-ban 170 °C-on. Ez az ötvözet kiváló teljesítményt mutatott a membrános eljárásból származó nátronlúg hatásának kitett üzemben végzett szántóföldi teszteken is.39 A 21. ábra néhány eredményt mutat a kloridokkal és klorátokkal szennyezett membránlúg koncentrációjára vonatkozóan. 45%-os NaOH koncentrációig a 33-as ötvözet (EN 1.4591/UNS R20033) és a 201-es nikkelötvözet (EN 2.4068/UNS N2201) összehasonlíthatóan kiemelkedő ellenállást mutat. A hőmérséklet és a koncentráció növekedésével a 33-as ötvözet még a nikkelnél is ellenállóbbá válik. Így a 33 ötvözet magas krómtartalma miatt előnyösnek tűnik a membránból vagy higanycellás eljárásból származó kloridokat és hipokloritot tartalmazó maró oldatok kezelése.
Feladás időpontja: 2022. december 21