A polietilént általában a számos fő vegyület egyikébe sorolják, amelyek közül a leggyakoribb az LDPE, az LLDPE, a HDPE és az ultranagy molekulatömegű polipropilén. További változatok közé tartozik a közepes sűrűségű polietilén (MDPE), az ultraalacsony molekulatömegű polietilén (ULMWPE vagy PE-WAX), a nagy molekulatömegű polietilén (HMWPE), a nagy sűrűségű térhálós polietilén (HDXLPE), a térhálósított polietilén (PEX vagy XLPE), nagyon alacsony sűrűségű polietilén (VLDPE) és klórozott polietilén (CPE).
Az alacsony sűrűségű polietilén (LDPE) egy nagyon rugalmas anyag, egyedülálló folyási tulajdonságokkal, amely különösen alkalmassá teszi bevásárlótáskákhoz és más műanyag fóliákhoz. Az LDPE-nek nagy a hajlékonysága, de alacsony a szakítószilárdsága, ami a való világban nyilvánvaló abból a szempontból, hogy feszítéskor nyúlik.
A lineáris kis sűrűségű polietilén (LLDPE) nagyon hasonló az LDPE-hez, de további előnyöket kínál. Pontosabban, az LLDPE tulajdonságai megváltoztathatók a képlet összetevőinek módosításával, és az LLDPE teljes gyártási folyamata jellemzően kevésbé energiaigényes, mint az LDPE.
A nagysűrűségű polietilén (HDPE) egy robusztus, közepesen merev műanyag, erősen polietilén-hdpe-trashcan-1 kristályos szerkezettel. Gyakran használják műanyagban tejesdobozokhoz, mosószerekhez, szemetestartályokhoz és vágódeszkákhoz.
Az ultranagy molekulatömegű polietilén (UHMW) a polietilén rendkívül sűrű változata, amelynek molekulatömege általában egy nagyságrenddel nagyobb, mint a HDPE. Az acélnál sokszor nagyobb szakítószilárdságú menetekké fonható, és gyakran beépítik golyóálló mellényekbe és más nagy teljesítményű berendezésekbe.
Feladás időpontja: 2023.04.21