A kínai vállalatok a globalizáció folyamatában több kulcsfontosságú szakaszon is átestek: 2001-től 2010-ig, a WTO-hoz való csatlakozással a kínai vállalatok új fejezetet nyitottak a nemzetköziesítésben; 2011-től 2018-ig a kínai vállalatok felgyorsították nemzetköziesítésüket fúziók és felvásárlások révén; 2019-től 2021-ig az internetes vállalatok globális hálózatok kiépítésébe kezdenek. 2022-től 2023-ig a kkv-k elkezdik használni az internetet a nemzetközi piacokra való terjeszkedéshez. 2024-re a globalizáció trenddé válik a kínai vállalatok számára. Ebben a folyamatban a kínai vállalatok nemzetköziesítési stratégiája az egyszerű termékexportról egy átfogó, a szolgáltatásexportot és a külföldi termelési kapacitások kiépítését is magában foglaló stratégiává változott.
A kínai vállalatok nemzetköziesítési stratégiája az egyetlen termék előállításáról a diverzifikált globális elrendezésre változott. A regionális szelekció tekintetében Délkelet-Ázsia számos hagyományos iparág, valamint kulturális és szórakoztatóipari vállalkozás figyelmét felkeltette gyors gazdasági növekedése és fiatal népességszerkezete miatt. A Közel-Kelet, magas fejlettségi szintjével és preferenciális politikájával, fontos célpontjává vált a kínai technológia és termelési kapacitás exportjának. Érettségének köszönhetően az európai piac két fő stratégián keresztül nagy mennyiségű befektetést vonzott Kína új energiaiparába; Bár az afrikai piac még gyerekcipőben jár, gyors fejlődési lendülete olyan területeken is vonzza a befektetéseket, mint az infrastruktúra.
Gyenge hozamok a határokon átnyúló fúziókból és felvásárlásokból: a törzsvállalat külföldi üzleti nyeresége nehezen éri el a hazai vagy iparági átlagot. Tehetséghiány: A bizonytalan pozicionálás megnehezíti a toborzást, a helyi személyzet irányítását, a kulturális különbségek pedig megnehezítik a kommunikációt. Megfelelőségi és jogi kockázat: Adóellenőrzés, környezetvédelmi megfelelés, munkajogi védelem és piacra jutás. Terepi üzemeltetési tapasztalat hiánya és kulturális integrációs problémák: a külföldi gyárak építése gyakran túllépi a tervezettet és késik.
Világos stratégiai pozicionálás és belépési stratégia: Piaci prioritások meghatározása, tudományos belépési stratégia és ütemterv kidolgozása. Megfelelőség, kockázatmegelőzés és -ellenőrzési képesség: termék-, működési és tőkemegfelelőség biztosítása, politikai, gazdasági és egyéb potenciális kockázatok előrejelzése és kezelése. Erős termék- és márkaerősség: Helyi igényeknek megfelelő termékek fejlesztése, innováció és egyedi márkaimázs kiépítése, valamint a márkaismertség növelése. Helyi tehetségmenedzsment képesség és szervezeti támogatás: tehetségelrendezés optimalizálása, lokalizált tehetségstratégia kidolgozása, valamint hatékony irányítási és ellenőrzési rendszer kiépítése. A helyi ökoszisztéma integrációja és mozgósítása: integráció a helyi kultúrába, együttműködés az ipari lánc partnereivel az ellátási lánc lokalizálása érdekében.
Bár a kínai műanyaggyártó vállalatok tele vannak kihívásokkal a tengerre lépés terén, amennyiben tervezik a lépést és teljes mértékben felkészültek, meglovagolhatják a hullámokat a globális piacon. A rövid távú gyors siker és a hosszú távú fejlődés útján nyitott gondolkodással és agilis cselekvéssel, valamint a stratégia folyamatos módosításával elérhetik a tengerre lépés célját és a nemzetközi piac bővítését.
Közzététel ideje: 2024. dec. 13.