Afrikában a műanyag termékek az emberek életének minden területére behatoltak. A műanyag evőeszközök, mint például a tálak, tányérok, csészék, kanalak és villák, széles körben használatosak az afrikai étkezőhelyeken és otthonokban alacsony költségük, könnyű súlyuk és törhetetlenségük miatt.Akár városban, akár vidéken élnek, a műanyag evőeszközök fontos szerepet játszanak. A városban a műanyag evőeszközök kényelmet biztosítanak a gyors tempójú élethez; a vidéki területeken a törési nehézség és az alacsony költség előnyei még hangsúlyosabbak, és sok család első számú választásává váltak.Az evőeszközök mellett műanyag székek, műanyag vödrök, műanyag EDÉNYEK és így tovább is mindenhol láthatók. Ezek a műanyag termékek nagy kényelmet hoztak az afrikai emberek mindennapi életébe, az otthoni tárolástól a napi munkáig, praktikumuk teljes mértékben tükröződik.
Nigéria a kínai műanyagtermékek egyik fő exportpiaca. 2022-ben Kína 148,51 milliárd jüan értékben exportált árut Nigériába, amelyből a műanyagtermékek jelentős részt tettek ki.
Az utóbbi években azonban a nigériai kormány számos termékre, köztük a műanyagtermékekre is, importvámokat emelt a helyi iparágak védelme érdekében. Ez a politikai kiigazítás kétségtelenül új kihívások elé állította a kínai exportőröket, növelte az exportköltségeket és fokozta a versenyt a nigériai piacon.
De ugyanakkor Nigéria nagy népességbázisa és növekvő gazdasága hatalmas piaci potenciált is jelent, amennyiben az exportőrök ésszerűen tudnak reagálni a vámváltozásokra, optimalizálni tudják a termékszerkezetet és a költségellenőrzést, addig is várhatóan jó teljesítményt fognak elérni az ország piacán.
2018-ban Algéria 47,3 milliárd dollár értékben importált árut a világ minden tájáról, amelyből 2 milliárd dollár volt műanyag, ami a teljes import 4,4%-át tette ki, Kína pedig az egyik fő beszállítója.
Bár Algéria műanyag termékekre vonatkozó importvámai viszonylag magasak, a stabil piaci kereslet továbbra is vonzza a kínai exportáló vállalatokat. Ez megköveteli a vállalatoktól, hogy keményen dolgozzanak a költségellenőrzésen és a termékdifferenciáláson, optimalizálva a termelési folyamatokat, csökkentve a költségeket, és olyan műanyag termékeket fejlesszenek ki, amelyek megkülönböztető tulajdonságokkal és formatervezéssel rendelkeznek, hogy megbirkózzanak a magas vámok nyomásával és megőrizzék részesedésüket az algériai piacon.
A Nature című tekintélyes folyóiratban megjelent „Makro műanyagszennyezés-kibocsátási leltár helyitől globálisig” című tanulmány komoly tényt tár fel: az afrikai országok komoly kihívásokkal néznek szembe a műanyagszennyezés kibocsátása terén. Bár Afrika a globális műanyagtermelés mindössze 7%-át teszi ki, az egy főre jutó kibocsátás tekintetében kiemelkedik. A régió gyors népességnövekedésével az egy főre jutó műanyag-kibocsátás várhatóan eléri az évi 12,01 kg-ot, és Afrika valószínűleg a világ egyik legnagyobb műanyagszennyezőjévé válik az elkövetkező évtizedekben. Ezzel a dilemmával szembesülve az afrikai országok reagáltak a globális környezetvédelem iránti felhívásra, és műanyagtilalmat vezettek be.
Már 2004-ben a kis közép-afrikai ország, Ruanda vezető szerepet vállalt, és a világon elsőként teljesen betiltotta az egyszer használatos műanyag termékeket, majd 2008-ban tovább szigorította a büntetéseket, és kimondta, hogy a műanyag zacskók értékesítése börtönbüntetéssel jár. Azóta ez a környezetvédelmi hullám gyorsan elterjedt az afrikai kontinensen, Eritrea, Szenegál, Kenya, Tanzánia és más országok is követték a példát, és csatlakoztak a műanyagtilalomhoz. A Greenpeace két évvel ezelőtti statisztikái szerint több mint 50 afrikai országban, az országok és régiók több mint egyharmada vezetett be tilalmat az egyszer használatos műanyagok használatára. A hagyományos műanyag edények nagy károkat okoztak a környezetben nehezen lebomló tulajdonságaik miatt, ezért a műanyagtilalom középpontjába kerültek. Ebben az összefüggésben jöttek létre a lebomló műanyag edények, és a jövőbeli fejlődés elkerülhetetlen trendjévé váltak. A lebomló műanyagok a természetes környezetben található mikroorganizmusok hatására ártalmatlan anyagokká bonthatók, ami jelentősen csökkenti a környezeti elemek, például a talaj és a víz szennyezését. Kína exportvállalatai számára ez egyszerre kihívás és ritka lehetőség. Egyrészt a vállalkozásoknak több tőkét és műszaki erőt kell befektetniük a lebomló műanyag termékek kutatásába, fejlesztésébe és gyártásába, ami kétségtelenül növeli a termékek költségét és műszaki küszöbét; másrészt azoknak a vállalkozásoknak, amelyek elsőként sajátítják el a lebomló műanyagok gyártástechnológiáját, és kiváló minőségű termékekkel rendelkeznek, ez fontos lehetőség lesz arra, hogy nagyobb versenyelőnyre tegyenek szert az afrikai piacon, és új piaci teret nyissanak meg.
Emellett Afrika jelentős veleszületett előnyöket mutat a műanyag-újrahasznosítás területén is. Kínai fiatalok és barátok gyűltek össze, hogy több százezer jüan indulótőkét gyűjtsenek, és Afrikába utaztak, hogy műanyag-feldolgozó üzemet hozzanak létre. A vállalkozás éves termelési értéke elérte a 30 millió jüant, és ezzel Afrika legnagyobb vállalatává vált az iparágban. Látható, hogy az afrikai műanyagpiac még a jövő!
Közzététel ideje: 2024. november 29.