Az élet tele van csillogó csomagolásokkal, kozmetikai üvegekkel, gyümölcstálakkal és egyebekkel, de sok közülük mérgező és fenntarthatatlan anyagokból készül, amelyek hozzájárulnak a műanyagszennyezéshez.
A közelmúltban a brit Cambridge-i Egyetem kutatói találtak egy módszert, amellyel fenntartható, nem mérgező és biológiailag lebomló csillámport lehet előállítani cellulózból, a növények, gyümölcsök és zöldségek sejtfalainak fő építőeleméből. Kapcsolódó cikkek jelentek meg a Nature Materials folyóiratban 11-én.
Cellulóz nanokristályokból készült ez a csillámpor, amely strukturális színeket használ a fény megváltoztatására, így élénk színeket hoz létre. A természetben például a pillangószárnyak és a pávatollak villanásai a strukturális színek remekművei, amelyek egy évszázad után sem fakulnak ki.
A kutatók szerint az önszerveződési technikák alkalmazásával a cellulóz élénk színű filmeket képes előállítani. A cellulózoldat és a bevonási paraméterek optimalizálásával a kutatócsoport teljes mértékben képes volt irányítani az önszerveződési folyamatot, lehetővé téve az anyag tekercsekben történő tömeggyártását. Az eljárás kompatibilis a meglévő ipari méretű gépekkel. A kereskedelmi forgalomban kapható cellulózanyagok használatával mindössze néhány lépés szükséges ahhoz, hogy ezt a csillámport tartalmazó szuszpenzióvá alakítsák.
Miután nagy mennyiségben előállították a cellulózfilmeket, a kutatók olyan méretű részecskékké őrlik őket, amelyeket csillámpor vagy effektpigmentek előállítására használnak. A pelletek biológiailag lebomlóak, műanyagmentesek és nem mérgezőek. Ráadásul a folyamat sokkal kevésbé energiaigényes, mint a hagyományos módszerek.
Anyaguk felhasználható a kozmetikumokban széles körben használt műanyag csillámrészecskék és apró ásványi pigmentek helyettesítésére. A hagyományos pigmentek, mint például a mindennapi használatban használt csillámporok, fenntarthatatlan anyagok, és szennyezik a talajt és az óceánokat. Általában a pigmentásványokat 800°C-os magas hőmérsékleten kell hevíteni a pigmentrészecskék kialakításához, ami szintén nem kedvez a természetes környezetnek.
A csapat által előállított cellulóz nanokristályos film nagymértékben gyártható „roll-to-roll” eljárással, akárcsak a papír a fapépből, így ez az anyag elsőként válik ipari méretűvé.
Európában a kozmetikai ipar évente körülbelül 5500 tonna mikroműanyagot használ fel. A tanulmány vezető szerzője, Silvia Vignolini professzor, a Cambridge-i Egyetem Yusuf Hamid Kémiai Tanszékének munkatársa szerint a termék forradalmasíthatja a kozmetikai ipart.
Közzététel ideje: 2022. november 22.